Alapszabály


KÖZÖSEN ECSERÉRT EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

Alulírottak elhatároztuk, hogy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil törvény), a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, megfelelően létrehozzuk a

Közösen Ecserért  Egyesületet.

 

Az Egyesület 2013. június 21.         napján a következő Alapszabályt fogadta el.

 

I.

 

AZ EGYESÜLET ADATAI

 

  1. 1.     Az Egyesület

1.1.                    neve:                           közösen ecserért         Egyesület

1.2.                    székhelye:                     2233 Ecser, Vasút utca 16.

1.3.                    működési területe:         Magyarország

 

  1. 2.     Az Egyesület célja:

Ecser Nagyközségben az érintett Döntéshozók – önkormányzat, helyi érdekeltségű hatóságok, intézményvezetők – támogatása, civil kontroll gyakorlása és további civil kezdeményezések, a következő célok megvalósulása érdekében:

1) Az önkormányzati intézmények hatékony és gazdaságos működésének ösztönzése és támogatása, a faluközösség alapvető érdekeinek figyelembevételével;

2) A lakosságot, vállalkozásokat terhelő díjak, adók arányos és igazságos megállapítása, lehetőség szerinti mérséklése;

3) A közbiztonság és közlekedésbiztonság erősítése (térfigyelő, járda, kerékpárút);

4) A közterületek és a község egészének arculatát, tisztaságát, rendezettségét érintő hatékony intézkedések kezdeményezése és civil támogatása (pl. hulladékgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtő szigetek létrehozása);

5) Helyi vállalkozások alapításának és egyéb, a közösség érdekét szolgáló befektetések ösztönzése, működésük támogatása;

6) A települést közvetlenül és közvetetten érintő fejlesztések, beruházások hatástanulmányának bekérése és értékelése, e tevékenységek során a faluközösség érdekeinek határozott és hatékony képviselete;

7) A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér fejlesztéseinek folyamatos figyelemmel kísérése, a falut érintő arra befolyást gyakoroló/gyakorolható különböző hatások elemzése a környezet legtágabb fogalmában.

 

  1. 3.     Az Egyesület feladatai:

a)      tagjai közös érdekeinek képviselete és védelme,

b)    az egyesületi élet alapjait képező közösségi élet kibontakozásának elősegítése,

c)     az egyesületi célok megvalósítása érdekében rendezvények, vitafórumok, fesztiválok szervezése,

d)     a célokhoz kapcsolódó ösztöndíjak alapítása, nyújtása, támogatások nyújtása,

e)     információszerzés és -közlés a tagok részére az írott és az elektronikus hírközlés eszközeivel,

f)      tagjai egyesülettel kapcsolatos munkájának segítése, egyes feladatainak közös, szervezetben történő ellátása,

g)     kapcsolatok létesítése és fenntartása a hasonló tevékenységet folytató egyesületekkel, szervezetekkel,

h)    a tervszerű működéshez szükséges feltételek megteremtése és biztosítása.

 

Az Egyesület biztosítja, hogy szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen.

 

Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem az Egyesület fő tevékenysége.

 

Az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységét időszak lapkiadásban, elektronikus hírportál üzemeltetésben ahhoz kapcsolódóan reklám tevékenységben, rendezvény szervezésben és ahhoz kapcsolódó tevékenységekben határozza meg elsődlegesen ( de nem kizárólagosan).

Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végzi.

 

Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel.

 

Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

 

 

 

Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.

 

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat. Támogatja a helyi önkormányzat polgármesterét, polgármester jelöltjét, jelöltjeit, képviselőjét és jelöltjeit, akik az egyesület alapszabályát elfogadják.

 

II.

A TAGSÁGI VISZONY

 

1.Az egyesület tagsága

Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják és annak megvalósítása érdekében a tag felvételi eljárásukkor önkéntes vállalásokat tesznek.

 

Az Egyesületi tagság formái:

1)    rendes tagság,

2)    tiszteletbeli tagság,

3)    pártoló tagság.

 

Az Egyesület rendes tagjának választása

Egyesület rendes tagjává választható az a büntetlen előéletű nagykorú személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület Alapszabályát elfogadja, és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja, továbbá önkéntes vállalásokat tesz az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében.

 

Az Egyesület tagjává választást a jelölt a megfelelően kitöltött és önkéntes vállalásokat tartalmazó aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti. A belépési nyilatkozathoz csatolni kell az Egyesület két tagjának írásbeli ajánlását is. A kérelmet az Egyesület alelnöke terjeszti az Elnökség elé. Az Egyesület rendes tagjává választásról az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt. Az Egyesület alelnöke a döntésről írásbeli tájékoztatást küld.

A tagfelvételt elutasító döntés ellen nem fordulhat bírósághoz az elutasított személy.

 

 

 

 

Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják.

 

Az Egyesület rendes tagjainak jogai:

a)     a közgyűlésen való részvétel, szavazati jog gyakorlása a közgyűlés döntéseinél;

b)    bármely egyesületi tisztségre választhatnak és megválaszthatók;

c)     jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein;

d)    igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket;

e)     a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kérhetnek;

f)      az Egyesület irataiba betekinthetnek.

 

Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:

a)       kötelesek megtartani az Alapszabály rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;

b)       kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;

c)        kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni.

 

Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósulását.

 

Az Egyesület tiszteletbeli tagjának választása

Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – az Elnökség felkérése alapján – az a kiemelkedő oktatási, tudományos, művészeti vagy sporteredményeket elért személy, aki az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit elsősorban támogatja.

 

A tiszteletbeli taggá választásra az Egyesület Elnöksége tesz javaslatot a Közgyűlés számára. Ilyen javaslat előterjesztését az Egyesület tagjai is kezdeményezhetik.

 

A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatóak. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs. A tiszteletbeli tag tanácskozási joggal vehet részt a Közgyűlésen.

 

Az Egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek tiszteletbeli tisztségre választhatóak (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök).

 

Az Egyesület pártoló tagja

Az Egyesület pártoló tagja lehet az a jogi személy, illetve társadalmi vagy gazdálkodó szervezet (Ptk. 685.§), aki illetőleg, amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására.

 

A pártoló tagok felvételéről az Elnökség előterjesztése alapján a Közgyűlés dönt. A jogi személy tag jogait képviselője útján gyakorolja.

A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal vehet részt az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, tagdíjat nem kell fizetnie.

 

A tagsági viszony megszűnése

A tagsági viszony megszűnik:

a)       A tag kilépésével/lemondásával, amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni;

b)       A tag kizárásával: Az Elnökség bármely tag indokolt írásbeli kezdeményezésére kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki (amely) tevékenységével, mulasztásával akadályozza az Egyesület céljainak megvalósítását. A kizárásról szóló döntést a taggal 8 (nyolc) napon belül írásban kell közölni. A döntés ellen annak kézhezvételtől számított 30 (harminc) napos jogvesztő határidőn belül fellebbezéssel lehet élni a bírósághoz.

c)        A tagdíjfizetés – egy éves – elmulasztása miatt, az arra történő – ajánlott tértivevényes  – írásbeli felszólítás kézhezvételét követően eredménytelenül eltelt 30 (harminc) napos  határidő után, a tagsági viszonyt az Elnökség törlést megállapító elnökségi határozattal megszünteti. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat.

A törlésről szóló határozat kézbesítésétől számított 30 (harminc) napos jogvesztő határidőben bírósághoz fordulhat az érintett tag.

d)       A tag halálával, a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli tag jogutód nélküli megszűnésével.

III.

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

 

  1. 1.       Az Egyesület szervei

Az Egyesület testületi szervei:

  1. Közgyűlés
  2. Elnökség
  3. Ellenőrző Bizottság

 

A Közgyűlés

A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfelsőbb szerve. A Közgyűlésen a természetes személy tagok személyesen, a jogi személy és nem jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt.

A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.

 

 

A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart.

Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább 1/10-e által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját.

A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a Budapest Környéki Törvényszék elrendeli.

 

A Közgyűlést az Elnök írásban (ide értve az elektronikus levelet is) hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább 8 (nyolc) nappal az ülés időpontját megelőzően írásban –postán vagy e-mail-ben – értesülnek.

 

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak 50%+1 fő jelen van. Ha a szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb – 15 (tizenöt) napon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést kell összehívni, amely – a megjelent tagok számára tekintet nélkül – határozatképes. A határozatképtelen Közgyűlés – az eddig megjelölt feltételek esetén is – csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét az eredeti meghívóban előre felhívják és az eredeti napirendi pontokat tárgyalják.

 

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlésen az elnök által felkért 2 (kettő) tag hitelesít.

 

A Közgyűlés határozatait – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve az éves beszámolót, amelyet nyílt szavazással három negyedes szótöbbséggel fogadnak el. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ha másodszorra is szavazategyenlőség áll fenn, akkor az előterjesztést elvetettnek kell tekinteni.

Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.

 

A Közgyűlés, Elnökség, Ellenőrző Bizottság üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya. A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület alelnöke látja el.

 

A Közgyűlés, Elnökség, Ellenőrző Bizottság döntéseit a döntés időpontját követő 8 (nyolc) napon belül írásban –  igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint az Egyesület honlapján nyilvánosságra hozza.

 

A Közgyűlés az internetes honlapon nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját és feltételeit, a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások (pl. ösztöndíj, támogatás) bárki által megismerhetőek.

 

A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

a)     Az Alapszabály elfogadása és módosítása, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatainak elfogadása;

b)    Megválasztja az Egyesület vezetőtestületeit: az Elnökséget (elnököt, és két alelnököt), az Ellenőrző Bizottságot;

c)     Az Elnökség éves beszámolójának elfogadása;

e)     Meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét, szükség esetén rendkívüli tagdíjat állapít meg;

f)      Az Elnökség javaslata alapján dönt a tiszteletbeli tagságra jelölt személyek megválasztása ügyében.

g)     Az éves költségvetés megállapítása, meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezései szerint készített beszámolót;

h)    Egyesülés más társadalmi szervezettel, valamint a feloszlás kimondása,

i)       Döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy a jelen Alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.

 

Az a) pontban meghatározott választások előkészítésére a Közgyűlés jelölőbizottságot állít, amelynek személyi összetételére a Közgyűlésen jelenlévő tagok és tisztségviselők tehetnek javaslatot.

Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a tárgyévet követő év május 31. napjáig a Közgyűlés három negyedes szótöbbséggel történő döntése alapján történik. Amennyiben ezt számviteli vagy egyéb törvény módosítja, akkor a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kell eljárni.

 

Az Egyesület tisztségviselői.

  1. elnök
  2. alelnök
  3. gazdasági alelnök
  4. ellenőrző bizottsági elnök és tagok.

 

Az Egyesület tisztségviselői

Az Egyesület tisztségviselői: az Elnökség összes tagja, az elnök, az alelnök, a gazdasági alelnök és az Ellenőrző Bizottság tagjai és elnöke. A tisztségviselőket a Közgyűlés választja.

 

Az Egyesület tisztségviselőinek megbízatása a megválasztásuk napjától  3 (három) évre szól. A mandátumuk lejárta után egy alkalommal újra megválaszthatóak

 

Az Elnökség

Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat a 3 (három) tagú Elnökség látja el. Az Elnökséget a Közgyűlés választja 3 (három) évre.

 

Az Elnökség tagjai az elnök, az alelnök, a gazdasági alelnök. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatóak meg.

 

Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja.

Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább 8 (nyolc) nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.

Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagokból legalább az 50%+1 fő jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ha másodszorra is szavazategyenlőség áll fenn, akkor az előterjesztést elvetettnek kell tekinteni.

Határozatképtelenség esetén – legalább 3 (három) napon belül – az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjaiból 50%+1 fő jelen van.

 

Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá.

 

Az Elnökség feladatai:

a)     a közgyűlések közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – a közgyűlés hatáskörének gyakorlása, az Egyesület működésének irányítása;

b)    a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;

c)     az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos feladatok szervezése, irányítása, ellenőrzése;

d)    az Elnök éves beszámolójának elfogadása;

e)     az Egyesület képviselete, számára jogok szerzése és kötelezettségek vállalása;

f)      a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése;

g)     a tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás, kiterjedően az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárásra;

h)    a bankszámla feletti rendelkezési jog;

i)       minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

 

Az Egyesület elnöke

Az Elnök feladata és hatásköre:

a)  az Egyesület tevékenységének irányítása;

b)  a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése;

c)   döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;

d)  a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;

e)   kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;

f)    irányítja az Elnökség munkáját;

g)  vezeti az Elnökség üléseit;

h)  önállóan képviseli az Egyesületet;

i)    intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

j)    összehívja az Elnökség üléseit; vezeti az ügyintéző apparátust;

k)  irányítja az Egyesület gazdálkodását;

l)    utalványozási jogot gyakorol;

m)                       gyakorolja a munkáltatói jogokat;

n)  minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.

 

Az alelnök feladatai:

a)     kezeli a tagsági jogviszonnyal kapcsolatos eljárásokat (pl. felvétel, kizárás, értesítések);

b)    koordinálja az Egyesület által vállalt szociális, egészségügyi, esélyegyenlőségi feladatokat, amennyiben ilyen tárgyú adhoc vagy állandó bizottságok jönnek létre azok munkáját;

c)     támogatások, ösztöndíjak egyéb segítség nyújtás lehetőségeinek kidolgozása, feltételrendszerének meghatározása, lebonyolítása koordinálása.

 

A gazdasági alelnök feladatai:

a)     kezeli a tagdíj befizetési nyilvántartást;

b)    koordinálja a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos feladatokat az Elnök iránymutatásai szerint;

c)     összefogja és összehangolja mindazon adhoc vagy állandó bizottságok munkáját, akik gazdasági, pénzügyi és környezetvédelmi kérdésekkel foglalkoznak;

d)    Ecser község települést közvetlenül és közvetetten érintő fejlesztések, beruházások hatástanulmányának megkérésében és értékelésében, e tevékenységek során a faluközösség érdekeinek határozott és hatékony képviseletének megszervezése.

 

Az alelnök és a gazdasági elnök az Egyesületet közösen képviseli.

 

 

Ellenőrző bizottság

Az Egyesület felügyelő szervez az Ellenőrző Bizottság, amely 3 (három) főből áll.

Az Ellenőrző Bizottság tagjait a Közgyűlés választja 3 (három) évre. Az Ellenőrző Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak, ha tisztségük ellátására méltatlanná válnak.

Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amely nem lehet ellentétes az Egyesület Alapszabályával.

 

Az Ellenőrző Bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek. Az Ellenőrző Bizottság tagjai megbízásukat az Alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.

 

Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni.

 

Az Ellenőrző Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet, jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni.

 

 

Az Ellenőrző Bizottság üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.

A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni – neve feltüntetése mellett – a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

 

V.

AZ EGYESÜLET BANKSZÁMLÁJA

 

Az Egyesület bankszámlája felett az elnök önállóan, az alelnök pedig a gazdasági alelnökkel együttesen jogosult rendelkezni.

 

 

 

 

 

 

VI.

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

 

  1. 1.     Az Egyesület vagyoni eszközei

Az Egyesület bevételei:

a)     Tagdíjak;

b)    A jogi személy tagok átutalásai;

c)     Ajándékok;

d)    Pályázatok;

e)     Az Egyesület saját tevékenységéből adódó bevételek;

f)      Az Egyesület rendezvényeinek bevételei.

 

Az Egyesület rendes tagjai évenként tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a Közgyűlés állapítja meg.

 

  1. 2.     Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása

Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az alelnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett.

 

Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

 

VII.

AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE

 

Az Egyesület működése felett a törvényességi ellenőrzést – a Civil törvény 11. § (1) bekezdése alapján – az ügyészség gyakorolja.

 

VIII.

AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

 

Az Egyesület megszűnik, ha:

a.     az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad),

b.     a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz,

c.     a bíróság feloszlatja,

d.     a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését,

e.     a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.

 

Az előző bekezdés b)-e) pontjaiban foglalt esetekben az egyesület jogutód nélkül szűnik meg. Az előző bekezdés b) pontjában foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c)-d) pontjában foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni.

 

A legfőbb szerv nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

 

Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszűnt egyesület – hitelezői igények kielégítése után – megmaradt vagyonát az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott célra kell fordítani és az ott megjelölt módon kell nyilvánosságra hozni.

IX.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDLEKEZÉSEK

 

Ezt az Alapszabályt az Egyesület Közgyűlése 2013. június 21.-én fogadta el.

 

Ecser, 2013. június 21.

 

 

 

…………………………………………….                       …………………………………………..

Egyesület elnöke                                                 Egyesület alelnökei

 

 

 

………………………………………..

jegyzőkönyvvezető

Megjegyzés hozzáfűzése

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..