Ecser Római Katolikus Temploma


A templom a XVIII. századból származik. A templom a barokk építészeti stílus jegyében épült, de a századok folyamán végzett átalakítások során egy-két barokk vonását elvesztette.

 
Ecseri Római Katolikus TemplomA főoltár XVIII. századi barokk, sárgásbarna színre márványozott fa. Fölötte Páduai Szent Antal olajfestménye arany keretben ismeretlen festőtől. A kép jobb alsó sarkában 1901-es évszám található, bár művészettörténészek szerint a XVIII. századból származik az oltárkép. A szószék fából készült, copf stílusú, sárgásbarna márványozással díszitett. A keresztelőkút szintén copf stílusú, barnára márványozott kő. A XVIII. század végéről származik. Említésre méltó a szintén XVIII. századi fából készült Szűz Mária és Ecce Homo szobor.
A templom jelenleg három haranggal rendelkezik, melyből kettő a XIX. századból való: az 1821-ben Eberhardt Henrik által öntött kb. 90 kg-os Szent György harang, illetve az 1889-ben Vulser Ferenc budapesti harangöntő által készített Szűz Mária harang. A templom nagy harangját 1934-ben öntötték, felirata a következő: „Páduai Szent Antal tiszteletére – Az ecseri hívek adományaiból Hanusz Zoltán pápai kamarás, esperes plébános és Vilimszky Ernő kántortanító idejében 1934. Öntötte Szlezák László harangöntő magyarország aranykoszorús mestere Budapesten – Páduai Szent Antal Könyörögj érettünk.” Gyakran alkalmazták az ecseriek a templom harangját jégfelhő szétoszlatására, illetve tűzjelzésre.
Egy 1940-es jelentés szerint, melyet a központi Egyházművészeti Hivatal részére készített Mikla Pál plébános – az ecseri templom belső díszítésének egyik legszebb része a hajó mennyezetére festett 350×600 cm-es nagyméretű freskó, amely Mária mennybevitelét ábrázolta.
1955-56-ban újjáfestették a templombelsőt. 1956-57-ben kívülről is megújult a templom. Ekkor táblás jellegű motívumok kerültek a mennyezetre. Ugyancsak 1956-ban készült el a belső műkő lábazat, illetve a homokfúvásos technikával gyártott jelenlegi ablakok, melyek magyar szenteket ábrázolnak.
A templomtornyon lévő kereszt és gömb 1960-ban készült. A gömbbe helyezték a templom renoválására adományozók, valamint a plébános és az egyházközség vezetőségének névsorát. 1963-ban került sor a főoltár, az oltárképkeret, a szószék, a keresztelőkút és a mellékoltár aranyozására. A 60-as évek elején végrehajtott TSZszervezés miatti elszegényedés ellenére igen magas összeget áldoztak az ecseriek templomuk rendbehozatalára.
1967-ben elektromos fűtéssel látták el az épületet, majd 1969-ben ismét külső felújítást végeztek rajta. A harangok elektromos működtető rendszerel való felszerelése 1981-ben készült el. Ugyanebben az évben szerelték be a jelenlegi olajfűtést. 1984-től új padok szolgálják az ecseri katolikusok kényelmét. A veszélyessé vált sekrestyét 1986-ban lebontották, még ebben az évben felépült az új sekrestye. 1990-ben ismét újultak meg az évszázados falak. A felújítás ideje alatt a kártalanítás címén visszakapott – korábban államosított – kántortanítói lakás (presszó) épülete szolgált ideiglenes kápolnaként.
1994-ben készült el a templom új márvány padozata.
1996-ban az oltárkép, 1997-ben a keresztelőkút, egy évvel később a szószék, majd 1999-ben a főoltár restaurálására került sor. 2010-ben a sérült homokfújt ablakok cserére kerültek, a jelenlegi ablakokat (a homlokzaton ábrázolt Piétával együtt, a hívek adományaiból) a korábbi szentek megjelenítésének megfelelően festett, ólmozott szinesablak formában Tatár Dóra-Ónodi Béla-Ónodi Mátyás készítette.
Az ecseri plébánia épületét 1740-ben Grassalkovics Antal építtette. Az akkori viszonyok alapján igen kényelmes és korszerű lakás lehetett, amit később a századok során természetesen javítani és renoválni kellett, mely miatt eredeti stílusában változások történtek. Ennek ellenére egy 1958-as leírás műemlékként említette. A régi ecseri plébániaépület 1977-ben került lebontásra. Az újonnan elkészült jelenlegi plébániát 1980 júniusában áldotta meg a váci püspök.

 

Megjegyzés hozzáfűzése

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..