Alapszabály


 KÖZÖSEN ECSERÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

ecsrertlogoAz Egyesület 2013. június 21. napján fogadta el az Alapszabályát, melyet a Budapesti Törvényszék nyilvántartásba vett. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a Ptk. alkalmazásának átmeneti rendelkezéseiről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) vonatkozó szabályainak megfelelően az Egyesület 2014. május 21. napján tartott közgyűlése módosította és egyidejűleg elfogadta annak egységes szerkezetbe foglalt szövegét a következők szerint:

AZ EGYESÜLET ADATAI

  1. Az Egyesület

1.1. neve:                           Közösen Ecserért         Egyesület

1.2. székhelye:                   2233 Ecser, Vasút utca 16.

1.3. működési területe:       Magyarország

  1. Az Egyesület célja:

Ecser Nagyközségben az érintett Döntéshozók – önkormányzat, helyi érdekeltségű hatóságok, intézményvezetők – támogatása, civil kontroll gyakorlása és további civil kezdeményezések, a következő célok megvalósulása érdekében:

1) Az önkormányzati intézmények hatékony és gazdaságos működésének ösztönzése és támogatása, a faluközösség alapvető érdekeinek figyelembevételével;

2) A lakosságot, vállalkozásokat terhelő díjak, adók arányos és igazságos megállapítása, lehetőség szerinti mérséklése;

3) A közbiztonság és közlekedésbiztonság erősítése (térfigyelő, járda, kerékpárút);

4) A közterületek és a község egészének arculatát, tisztaságát, rendezettségét érintő hatékony intézkedések kezdeményezése és civil támogatása (pl. hulladékgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtő szigetek létrehozása);

5) Helyi vállalkozások alapításának és egyéb, a közösség érdekét szolgáló befektetések ösztönzése, működésük támogatása;

6) A települést közvetlenül és közvetetten érintő fejlesztések, beruházások hatástanulmányának bekérése és értékelése, e tevékenységek során a faluközösség érdekeinek határozott és hatékony képviselete;

7) A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér fejlesztéseinek folyamatos figyelemmel kísérése, a falut érintő arra befolyást gyakoroló/gyakorolható különböző hatások elemzése a környezet legtágabb fogalmában.

  1. Az Egyesület feladatai:

a)     tagjai közös érdekeinek képviselete és védelme,

b)    az egyesületi élet alapjait képező közösségi élet kibontakozásának elősegítése,

c)     az egyesületi célok megvalósítása érdekében rendezvények, vitafórumok, fesztiválok szervezése,

d)    a célokhoz kapcsolódó ösztöndíjak alapítása, nyújtása, támogatások nyújtása,

e)     információszerzés és -közlés a tagok részére az írott és az elektronikus hírközlés eszközeivel,

f)      tagjai egyesülettel kapcsolatos munkájának segítése, egyes feladatainak közös, szervezetben történő ellátása,

g)     kapcsolatok létesítése és fenntartása a hasonló tevékenységet folytató egyesületekkel, szervezetekkel,

h)    a tervszerű működéshez szükséges feltételek megteremtése és biztosítása.

Az Egyesület biztosítja, hogy szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen.

Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem az Egyesület fő tevékenysége.

Az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységét időszak lapkiadásban, elektronikus hírportál üzemeltetésben ahhoz kapcsolódóan reklám tevékenységben, rendezvény szervezésben és ahhoz kapcsolódó tevékenységekben határozza meg elsődlegesen ( de nem kizárólagosan).

Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végzi.

Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel.

Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.

A TAGSÁGI VISZONY

1.Az egyesület tagsága

Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják és annak megvalósítása érdekében a tag felvételi eljárásukkor önkéntes vállalásokat tesznek.

Az Egyesületi tagság formái:

1)    rendes tagság,

2)    tiszteletbeli tagság,

3)    pártoló tagság.

Az Egyesület rendes tagjának választása

Egyesület rendes tagjává választható az a büntetlen előéletű nagykorú személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület Alapszabályát elfogadja, és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja, továbbá önkéntes vállalásokat tesz az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében.

Az Egyesület tagjává választást a jelölt a megfelelően kitöltött és önkéntes vállalásokat tartalmazó aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti. A belépési nyilatkozathoz csatolni kell az Egyesület két tagjának írásbeli ajánlását is. A kérelmet az Egyesület alelnöke terjeszti a Közgyűlés elé. Az Egyesület rendes tagjává választásról a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt. Az Egyesület alelnöke a döntésről írásbeli tájékoztatást küld.

Az egyesületi tagság a belépési kérelemnek a Közgyűlés általi elfogadásával keletkezik. (3:67.§(1))

A tagfelvételt elutasító döntés ellen nem fordulhat bírósághoz az elutasított személy.

A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják.

Az Egyesület rendes tagjainak jogai:

a)     a közgyűlésen való részvétel, szavazati jog gyakorlása a közgyűlés döntéseinél;

b)    bármely egyesületi tisztségre választhatnak és megválaszthatók;

c)     jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein;

d)    igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket;

e)     a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kérhetnek;

f)      az Egyesület irataiba betekinthetnek.

Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:

a)       kötelesek megtartani az Alapszabály rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;

b)       kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;

c)        kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni.

Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósulását.

Az Egyesület tiszteletbeli tagjának választása

Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – az Elnökség felkérése alapján – az a kiemelkedő oktatási, tudományos, művészeti vagy sporteredményeket elért személy, aki az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit elsősorban támogatja.

A tiszteletbeli taggá választásra az Egyesület Elnöksége tesz javaslatot a Közgyűlés számára. Ilyen javaslat előterjesztését az Egyesület tagjai is kezdeményezhetik.

A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatóak. A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, szavazati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs. A tiszteletbeli tag tanácskozási joggal vehet részt a Közgyűlésen.

Az Egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek tiszteletbeli tisztségre választhatóak (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök).

Az Egyesület pártoló tagja

Az Egyesület pártoló tagja lehet az a jogi személy, illetve társadalmi vagy jogi személy, aki illetőleg, amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására.

A pártoló tagok felvételéről az Elnökség előterjesztése alapján a Közgyűlés dönt. A jogi személy tag jogait képviselője útján gyakorolja.

A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal vehet részt az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, tagdíjat nem kell fizetnie.

A tagsági viszony megszűnése

A tagsági viszony megszűnik:

a)       A tag kilépésével/lemondásával, amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni;

b)       A tag kizárásával: Az Elnökség bármely tag indokolt írásbeli kezdeményezésére kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki (amely) tevékenységével, mulasztásával akadályozza az Egyesület céljainak megvalósítását. A kizárásnak indokolást kell tartalmaznia, melyben meg kell jelölni a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizárásról szóló döntést a taggal 8 (nyolc) napon belül írásban kell közölni. A döntés ellen annak kézhezvételtől számított 30 (harminc) napos jogvesztő határidőn belül fellebbezéssel lehet élni a bírósághoz.

c)        A tagdíjfizetés – egy éves – elmulasztása miatt, az arra történő – ajánlott tértivevényes – írásbeli felszólítás kézhezvételét követően eredménytelenül eltelt 30 (harminc) napos határidő után, a tagsági viszonyt az Elnökség törlést megállapító elnökségi határozattal megszünteti. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat.

      A törlésről szóló határozat kézbesítésétől számított 30 (harminc) napos jogvesztő határidőben bírósághoz fordulhat az érintett tag.

d)       A tag halálával, a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli tag jogutód nélküli megszűnésével.

e)        A tagsági jogviszony felmondásával, mert az egyesületi tagság feltételekhez kötött, azaz a tag köteles teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladatait teljesíteni és a tőle elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását. Amennyiben a tag nem felel meg ezen feltételeknek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt harminc napos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az Egyesület Közgyűlése dönt. (3:70.§(1)(2))

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

  1. Az Egyesület szervei

Az Egyesület testületi szervei:

  1. Közgyűlés
  2. Elnökség
  3. Felügyelő Bizottság

A Közgyűlés

A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfelsőbb szerve. A Közgyűlésen a természetes személy tagok személyesen, a jogi személy és nem jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt.

A Közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.

A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart.

Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább 1/10-e által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját.

A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a Budapest Környéki Törvényszék elrendeli.

A Közgyűlést össze kell hívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a.)  az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b.)  az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c.)   az Egyesület céljainak elérése veszélybe került. (3:81.§(1))

A Közgyűlést az Elnök írásban (ide értve az elektronikus levelet is) hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább 8 (nyolc) nappal az ülés időpontját megelőzően írásban –postán vagy e-mail-ben – értesülnek.

A meghívónak tartalmaznia kell az Egyesület nevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének a megjelölését és az ülés napirendjét. A Közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 2 (kettő) napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívójától a napirend kiegészítését kérhetik a kiegészítés indokolásával. (3:75.§(1))

A napirend kiegészítése tárgyában a Közgyűlést összehívó jogosult dönteni. Ha nem dönt vagy elutasítja azt, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítése tárgyában. (3:75.§(2))

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak 50%+1 fő jelen van. Ha a szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb – 15 (tizenöt) napon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést kell összehívni, amely – a megjelent tagok számára tekintet nélkül – határozatképes. A határozatképtelen Közgyűlés – az eddig megjelölt feltételek esetén is – csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét az eredeti meghívóban előre felhívják és az eredeti napirendi pontokat tárgyalják.

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlésen az elnök által felkért 2 (kettő) tag hitelesít.

A Közgyűlés határozatait – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve az éves beszámolót, amelyet nyílt szavazással háromnegyedes szótöbbséggel fogadnak el.

A jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbség szükséges az alapszabály módosításához (3:76.§(1)). Az Egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. (3:76.§(2))

Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ha másodszorra is szavazategyenlőség áll fenn, akkor az előterjesztést elvetettnek kell tekinteni.

A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. (3:18.§(1))

Ha egy tag vagy az alapító valamely ügyben nem szavazhat, út az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. (3:18.§(2))

Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.

Az Elnökség éves beszámolójának elfogadásáról, az éves költségvetésének megállapításáról, az éves pénzügyi terv, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezései szerint készített beszámolóról hozott határozatokat kivéve a tagok a jelen alapszabály alapján a közgyűlés hatáskörébe tartozó valamennyi kérdésben közgyűlés tartása nélkül is határozhatnak. A közgyűlés tartása nélkül döntésre bocsátott határozat tervezetét írásban, a határozattervezet kézhezvételétől számított legalább 8 (nyolc) napot biztosítva kell a tagokkal közölni, akik szavazatukat írásban vagy más, döntésük bizonyítására alkalmas módon adják le.

Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a 2013. évi V. tv.-nek és a jelen Alapszabálynak a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Egyesület Elnöke részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne közgyűlés tartása esetén.

A tagok szavazati jogának számítására, gyakorlására és a határozattervezet elfogadásához szükséges szavazatarányra vonatkozó rendelkezéseket a közgyűlés tartása nélküli döntéshozatal során is alkalmazni kell. A közgyűlés tartása nélküli döntéshozatal esetében a határozatot az utolsó szavazat beérkezését követő napon kell meghozottnak tekinteni. A szavazás eredményéről az Egyesület Elnöke a tagokat az utolsó szavazat beérkezését követően 8 (nyolc) napon belül írásban tájékoztatja.

A Közgyűlés, Elnökség, Felügyelő Bizottság üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya. A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület alelnöke látja el.

A Közgyűlés, Elnökség, Felügyelő Bizottság döntéseit a döntés időpontját követő 8 (nyolc) napon belül írásban igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint az Egyesület honlapján nyilvánosságra hozza.

A Közgyűlés az internetes honlapon nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját és feltételeit, a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások (pl. ösztöndíj, támogatás) bárki által megismerhetőek.

A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

a)     Az Alapszabály elfogadása és módosítása, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatainak elfogadása;

b)    Megválasztja az Egyesület vezetőtestületeit: az Elnökséget (elnököt, és két alelnököt), a Felügyelő Bizottságot és döntés azok visszahívásáról, továbbá díjazásukról;

c)     A vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlásáról, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll, (3:74.§f));

d)    Az Elnökség éves beszámolójának elfogadása, ezen belül az Elnökségnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének elfogadása (3:74.§e.));

f)      Meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét, szükség esetén rendkívüli tagdíjat állapít meg;

g)     Az Elnökség javaslata alapján dönt a tiszteletbeli tagságra jelölt személyek megválasztása ügyében.

h)    Az éves költségvetés megállapítása, meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezései szerint készített beszámolót;

i)       Az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;(3:74.§g));

j)       A jelenlegi és a korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igény érvényesítéséről; (3:74.§(h));

k)    Egyesülés más társadalmi szervezettel, valamint a feloszlás kimondása,

l)       Döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy a jelen Alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal

m)  A végelszámoló kijelöléséről (3:74.§(k)).

Az a) pontban meghatározott választások előkészítésére a Közgyűlés jelölőbizottságot állít, amelynek személyi összetételére a Közgyűlésen jelenlévő tagok és tisztségviselők tehetnek javaslatot.

Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a tárgyévet követő év május 31. napjáig a Közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel történő döntése alapján történik. Amennyiben ezt számviteli vagy egyéb törvény módosítja, akkor a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kell eljárni.

Az Egyesület tisztségviselői

  1. elnök
  2. alelnök
  3. gazdasági alelnök
  4. felügyelő bizottsági elnök és tagok.

Az Egyesület tisztségviselői

Az Egyesület tisztségviselői: az Elnökség összes tagja, az elnök, az alelnök, a gazdasági alelnök és a Felügyelő Bizottság tagjai és elnöke. A tisztségviselőket a Közgyűlés választja és hívja vissza, továbbá ha díjazásban részesülnek annak mértékét is évente meghatározza.

Az Egyesület tisztségviselőinek megbízatása a megválasztásuk napjától 3 (három) évre szól. A mandátumuk lejárta után újra megválaszthatóak.

Az Elnökség

Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat a 3 (három) tagú Elnökség látja el. Az Elnökséget a Közgyűlés választja 3 (három) évre.

Az Elnökség tagjai az elnök, az alelnök, a gazdasági alelnök. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatóak meg.

Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja.

Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább 8 (nyolc) nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.

Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagokból legalább az 50%+1 fő jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ha másodszorra is szavazategyenlőség áll fenn, akkor az előterjesztést elvetettnek kell tekinteni.

Határozatképtelenség esetén – legalább 3 (három) napon belül – az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjaiból 50%+1 fő jelen van.

Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá.

Az Elnökség feladatai:

a)     a közgyűlések közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – a közgyűlés hatáskörének gyakorlása, az Egyesület működésének irányítása;

b)    a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;

c)     az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos feladatok szervezése, irányítása, ellenőrzése;

d)    az Elnök éves beszámolójának elfogadása;

e)     az Egyesület képviselete, számára jogok szerzése és kötelezettségek vállalása;

f)      a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése;

g)     a tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás, kiterjedően az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárásra;

h)    a bankszámla feletti rendelkezési jog;

i)       minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az Egyesület elnöke

Az Elnök feladata és hatásköre:

a)  az Egyesület tevékenységének irányítása;

b)  a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése;

c)   döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;

d)  a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;

e)   kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;

f)    irányítja az Elnökség munkáját;

g)  vezeti az Elnökség üléseit;

h)  önállóan képviseli az Egyesületet;

i)    intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

j)    összehívja az Elnökség üléseit; vezeti az ügyintéző apparátust;

k)  irányítja az Egyesület gazdálkodását;

l)    utalványozási jogot gyakorol;

m)  gyakorolja a munkáltatói jogokat;

n)  minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.

Az alelnök feladatai:

a)     kezeli a tagsági jogviszonnyal kapcsolatos eljárásokat (pl. felvétel, kizárás, értesítések);

b)    koordinálja az Egyesület által vállalt szociális, egészségügyi, esélyegyenlőségi feladatokat, amennyiben ilyen tárgyú adhoc vagy állandó bizottságok jönnek létre azok munkáját;

c)     támogatások, ösztöndíjak egyéb segítség nyújtás lehetőségeinek kidolgozása, feltételrendszerének meghatározása, lebonyolítása koordinálása.

A gazdasági alelnök feladatai:

a)     kezeli a tagdíj befizetési nyilvántartást;

b)    koordinálja a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos feladatokat az Elnök iránymutatásai szerint;

c)     összefogja és összehangolja mindazon adhoc vagy állandó bizottságok munkáját, akik gazdasági, pénzügyi és környezetvédelmi kérdésekkel foglalkoznak;

d)    Ecser község települést közvetlenül és közvetetten érintő fejlesztések, beruházások hatástanulmányának megkérésében és értékelésében, e tevékenységek során a faluközösség érdekeinek határozott és hatékony képviseletének megszervezése.

Az alelnök és a gazdasági elnök az Egyesületet közösen képviseli.

Felügyelő bizottság

Az Egyesület felügyelő szerve a Felügyelő Bizottság, amely 3 (három) főből áll.

A Felügyelő Bizottság tagjait a Közgyűlés választja 3 (három) évre. A Felügyelő Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak, ha tisztségük ellátására méltatlanná válnak.

A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amely nem lehet ellentétes az Egyesület Alapszabályával.

A Felügyelő Bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek, melyet a Közgyűlés állapít meg. A Felügyelő Bizottság tagjai megbízásukat az Alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.

A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni.

A Felügyelő Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet, jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni.

A Felügyelő Bizottság üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.

A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni – neve feltüntetése mellett – a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

AZ EGYESÜLET BANKSZÁMLÁJA

Az Egyesület bankszámlája felett az elnök önállóan, az alelnök pedig a gazdasági alelnökkel együttesen jogosult rendelkezni.

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

  1. Az Egyesület vagyoni eszközei

Az Egyesület bevételei:

a)     Tagdíjak;

b)    A jogi személy tagok átutalásai;

c)     Ajándékok;

d)    Pályázatok;

e)     Az Egyesület saját tevékenységéből adódó bevételek;

f)      Az Egyesület rendezvényeinek bevételei.

Az Egyesület rendes tagjai évenként tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a Közgyűlés állapítja meg.

  1. Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása

Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az alelnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett.

Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE

Az Egyesület működése felett a törvényességi ellenőrzést – a Ptk. 3:43.§(1) bekezdése alapján – a nyilvántartó bíróság gyakorolja.

AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:

a.) az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b.) az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. (3:84.§))

A jogutód nélküli megszűnés esetén–a hitelezői igények kielégítése után – fennmaradt vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra. (3.85.§(2))

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDLEKEZÉSEK

Ezt a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az Egyesület Közgyűlése 2014. május 21.-én a 4/2014. (05.21.) számú határozatával a fogadta el egyhangúan.

Ecser, 2014. május 21.

…………………………………………….                       …………………………………………..

Egyesület elnöke                                                 Egyesület alelnökei

………………………………………..

jegyzőkönyvvezető

Megjegyzés hozzáfűzése